Insights

Dubai kettős adóztatás elkerülése – amit minden magyarnak tudni kell

április 4, 2026 · 17 min read

Dubai kettős adóztatás elkerülése – amit minden magyarnak tudni kell

A dubai kettős adóztatás elkerülésének jogi alapja a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek (UAE) között érvényes egyezmény – a 2013. évi CLXI. törvény – 2014. október 4-én lépett hatályba, és 2015. január 1-jétől alkalmazható. Ez a cikk pontosan, a jogszabály alapján mutatja be a legfontosabb szabályokat: cikkszámokat, jövedelemtípusokat, adóilletőséget és a gyakorlatban leginkább félreértett rendelkezéseket.

A dubai kettős adóztatási egyezmény háttere és hatálya

A dubai kettős adóztatást szabályozó egyezményt 2013. április 30-án írták alá Dubaiban. A 2013. évi CLXI. törvénnyel hirdette ki az Országgyűlés (Magyar Közlöny, 2013. október 21., 173. szám), hatályba 2014. október 4-én lépett, alkalmazni 2015. január 1-jétől lehet. Az egyezmény 30 cikkből és egy Jegyzőkönyvből áll, az UAE mind a 7 emírségére kiterjed. Eltérő értelmezés esetén az angol szöveg az irányadó.

📋 Kulcsadatok

  • Aláírás: Dubai, 2013. április 30.
  • Kihirdetve: 2013. évi CLXI. törvény (Magyar Közlöny, 2013. okt. 21., 173. szám)
  • Hatályba lépés: 2014. október 4.
  • Alkalmazható: 2015. január 1-jétől
  • Hiteles nyelvek: magyar, arab, angol – eltérésnél az angol az irányadó
  • Az egyezmény 30 cikkből és egy Jegyzőkönyvből áll

Adóilletőség és a tie-breaker szabályok (5. cikk)

Az egyezmény előnyeit kizárólag az veheti igénybe, aki az 5. cikk értelmében valamelyik szerződő állam belföldi illetőségű személye.

Az UAE esetében belföldi illetőségű az a természetes személy, akit az emírségek jogszabályai szerint lakóhely vagy székhely alapján belföldi illetőségűként kezelnek; valamint az a társaság, amelyet az UAE jogszabályai alapján jegyeztek be vagy hoztak létre.

💡 Fontos eltérés az OECD modellegyezménytől: Az OECD-alapú egyezményekben jogi személyek esetén a tényleges üzletvezetés helye teremti meg az illetőséget. A magyar–UAE egyezményben az UAE-re vonatkozó definíció a bejegyzés helyét tekinti meghatározónak – tehát egy UAE-ben bejegyzett társaság akkor is UAE belföldi illetőségű marad, ha a cégvezetés ténylegesen más országból történik.

Magyarország esetében belföldi illetőségű az, aki Magyarország jogszabályai szerint lakóhely, székhely, üzletvezetési hely alapján Magyarországon adóköteles – kivéve azokat, akik Magyarországon kizárólag a magyarországi forrásokból származó jövedelem alapján adókötelesek. Ez a kizárás csak a magyarországi meghatározásban szerepel.

⚠️ Fontos korlát – csak Magyarországra érvényes: Az 5. cikk (1)(b) bekezdése alapján pl. egy külföldi, aki Magyarországon kizárólag magyarországi forrású bérleti díjat kap, nem minősül az egyezmény értelmében magyarországi belföldi illetőségűnek.

A tie-breaker szabályok

Állandó lakóhely

Abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyikben állandó lakóhellyel rendelkezik.

Létérdekek központja

Az az állam az illetőség szerinti, amellyel a személy személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak.

Szokásos tartózkodási hely

Abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyikben szokásos tartózkodási helye van.

Állampolgárság

Ha mindkét vagy egyik államban sem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, az állampolgárság dönt.

Kölcsönös egyeztetés

Ha az előző szempontok egyike sem rendezi a kérdést, a két állam hatóságai megállapodnak.

Ha Magyarországon bejelentett lakcímed van és csak időközönként tartózkodol Dubaiban – az egyezmény alapján Magyarország az illetőség szerinti állam. A valódi UAE adóilletőséghez tényleges letelepedés szükséges: állandó lakás, ott összpontosuló gazdasági érdekek, rendszeres jelenlét.

Az összes jövedelemtípus cikkenként

Az egyezmény 7–22. cikkei határozzák meg jövedelemtípusonként, hogy melyik állam adóztathat. A pontos cikkszámok ismerete alapvető – a téves besorolás komoly adójogi következményekkel járhat.

CikkJövedelemtípusKi adóztathat?Megjegyzés
7. cikkIngatlan vagyonból szerzett jövedelemAz ingatlan fekvésének államaDubaji ingatlan bérleti díja → Dubai adóztathat (SZJA ott 0%)
8. cikkVállalkozási nyereségFőszabályként az illetőség szerinti állam; telephely esetén a telephely állama isA másik állam csak a telephelynek betudható részt adóztathatja
10. cikkKapcsolt vállalkozásokTranszferárazási szabályok; korrekciós mechanizmus
11. cikkOsztalékKizárólag a haszonhúzó illetősége szerinti államNincs forrásadó. Ha UAE rezidens vagy, Magyarország mentesít
12. cikkKamatKizárólag a haszonhúzó illetősége szerinti államA forrásállam nem vonhat forrásadót (kivéve telephely esetén)
13. cikkJogdíjKizárólag a haszonhúzó illetősége szerinti államSzerzői jog, szabadalom, védjegy, know-how – mind az illetőség szerinti államnál
14. cikkElidegenítésből szerzett nyereségTípusonként eltérIngatlan: fekvés szerinti állam. Egyéb vagyon: illetőség szerint
15. cikkMunkaviszonyból szerzett jövedelemFőszabályként a munkavégzés helye; három feltétel esetén az illetőség szerinti államLásd részletesen lentebb
16. cikkIgazgatók tiszteletdíjaA társaság illetősége szerinti államDubaji cég → Dubai adóztat (SZJA 0%). Független a fizikai munkavégzés helyétől
17. cikkMűvészek és sportolókA tevékenység végzésének helyeA fellépés / verseny helyszíne dönt
18. cikkNyugdíjakA forrás szerinti államFordított logika! Magyar nyugdíj → Magyarország adóztathat, még ha UAE rezidens a kedvezményezett
19. cikkKözszolgálatA kifizető államMagyar közszolgálati fizetés → Magyarország adóztat
22. cikkEgyéb jövedelmekKizárólag az illetőség szerinti államAz egyezményben máshol nem szabályozott jövedelmek
💡 Ami ezt az egyezményt különlegessé teszi: Az osztalékra, kamatra és jogdíjra (11–13. cikk) az egyezmény kizárólagos illetőség szerinti adóztatást ír elő, forrásadó nélkül. Ez sok más ország DTT-egyezményétől eltér, ahol a forrásadó mértéke tipikusan 5–15%.

Igazgatók tiszteletdíja – a 16. cikk

A dubai kettős adóztatás szempontjából az egyik legtöbbet figyelmen kívül hagyott rendelkezés a 16. cikk, mégis rendkívül praktikus rendelkezése. Különösen fontos azok számára, akik dubaji cégükben igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági tagként vesznek részt.

„Az igazgatók tiszteletdíja és más hasonló kifizetés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának tagjaként kap, megadóztatható ebben a másik államban.”— 2013. évi CLXI. törvény, 16. cikk

Ha egy magyar adórezidens személy egy dubaji belföldi illetőségű társaság igazgatótanácsának tagja és erre tekintettel díjazást kap, ezt a díjazást Dubai adóztathatja – ahol a személyi jövedelemadó 0%. A 16. cikk önálló szabályként érvényesül, elválik a munkaviszonyból szerzett jövedelem általános szabályától (15. cikk). Az igazgatói tiszteletdíj esetén nem a munkavégzés fizikai helyszíne dönt, hanem a társaság illetősége.

Munkaviszony és a 183 napos szabály (15. cikk)

A dubai kettős adóztatás elkerülése kapcsán a leggyakrabban felmerülő kérdés a munkaviszonyból kapott díjazás kezelése. Főszabályként abban az államban adóztatható, ahol a munkát ténylegesen végzik. Ha tehát egy magyar rezidens Dubaiban dolgozik, Dubai adóztathat – ahol a személyi jövedelemadó 0%.

A munkavégzés helye szerinti állam nem adóztathat, és az adóztatás joga visszakerül a lakóhely szerinti államba, ha az alábbi három feltétel egyszerre teljesül:

(a) 183 napos jelenlét nem lépik túl

A munkavállaló a munkavégzés helye szerinti államban nem tartózkodik – egyfolytában vagy megszakításokkal összesen – 183 napnál hosszabb ideig az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időtartamon belül.

(b) A munkáltató nem a munkavégzés helye szerinti állam rezidense

A díjazást olyan munkáltató fizeti, aki nem belföldi illetőségű abban az államban, ahol a munkát végzik.

(c) A díjazást nem ottani telephely viseli

A díjazást nem a munkáltatónak a munkavégzés helye szerinti államban lévő telephelye viseli.

⚠️ Példa: Magyar rezidens, aki Dubaiban dolgozik egy dubai cégnek – hiába tölt ott kevesebbet 183 napnál, a (b) feltétel nem teljesül, ezért Dubai adóztathat – ami kedvező, hiszen a dubai SZJA 0%. Ha viszont ugyanaz a személy Dubaiban dolgozik egy magyar cégnek, nincs ott a cégnek telephelye, és 183 napnál kevesebbet tölt Dubaiban – akkor mindhárom feltétel teljesül, és Magyarország adóztat.

Dubai kettős adóztatás és a nyugdíj – a fordított logika (18. cikk)

„A nyugdíj és más hasonló térítés, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek korábbi munkavégzésre tekintettel fizetnek, csak az elsőként említett államban adóztatható.”— 2013. évi CLXI. törvény, 18. cikk

A nyugdíjnál a forrás szerinti állam adóztat – nem az illetőség szerinti. A nyugdíj Magyarországon jelenleg adómentes jövedelem – ez azonban megváltozhat. Ahol a 18. cikk már most is figyelmet érdemel: ha valaki olyan országból kap nyugdíjat, ahol az adóköteles, és közben UAE-ben él.

Hogyan kerüli el Magyarország a dubai kettős adóztatást? (23. cikk)

„Amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelmet élvez, amely ezen Egyezmény rendelkezései szerint adóztatható az Egyesült Arab Emírségekben, Magyarország mentesíti az ilyen jövedelmet az adó alól.”— 23. cikk (1) bekezdés

Magyarország a mentesítés módszerét alkalmazza: ahol az egyezmény az UAE-nek adja az adóztatás jogát, Magyarország lemond erről a jogáról. Az UAE a jóváírás módszerét alkalmazza: az ott megfizetett adót levonhatja a saját adókötelezettségéből – de mivel az UAE-ben a legtöbb jövedelemre nincs személyi jövedelemadó, ez magánszemélyeknél általában nem releváns.

🔑 A lényeg egyszerűen

  • Ha UAE adórezidens vagy, és az egyezmény az UAE-nek adja az adóztatás jogát → Magyarország mentesíti az adó alól a jövedelmet
  • Az UAE-ben a személyi jövedelemadó 0% → a jövedelmet egyszer adóztatják: Dubaiban, nulla kulccsal
  • A mentesítés feltétele: ténylegesen UAE adórezidens légy, és az adott jövedelem valóban UAE-ben adóztatható

Dubai kettős adóztatás – gyakorlati buktatók

1. A dubaji cégbejegyzés magánszemélyként nem teremt adóilletőséget az UAE-ben. Az 5. cikk alapján jogi személyek esetén a bejegyzés helye meghatározó az UAE-ben – azonban természetes személyekre ez nem vonatkozik.

2. A 15. cikk munkaviszony-mentessége három feltétel együttesét igényli – lásd részletesen a fenti szekcióban.

3. A 16. cikk a 15. cikktől teljesen független. Az igazgatótanácsi tagságból eredő díjazást sokan tévesen a 15. cikk alapján közelítik meg. A 16. cikk önálló szabálya érvényes, és a társaság illetősége a döntő szempont.

4. A 2023-tól bevezetett UAE társasági adó. 2023. június 1-jétől az UAE bevezette a Corporate Tax-ot. A 375 000 AED (~100 000 USD) éves nyereség alatt 0%, e felett 9%. A személyi jövedelemadó változatlanul 0% marad.

⚠️ Kérj szakértői segítséget: Az egyezmény értelmezése az egyéni körülményektől – cégstruktúra, jövedelemtípus, tartózkodási szokások – jelentősen függ. Hibás értelmezés esetén az adókötelezettség évekkel visszamenőleg is megnyílhat.

Gyakori kérdések

Mit jelent a dubai kettős adóztatás elkerülése a gyakorlatban?

A dubai kettős adóztatás elkerülése azt jelenti, hogy ugyanazt a jövedelmet nem adóztatja meg egyszerre Magyarország és az UAE. A két ország között érvényes egyezmény (2013. évi CLXI. törvény) meghatározza, melyik állam adóztathat az egyes jövedelemtípusoknál – így a jogszerű struktúrában élő magyar rezidens UAE-ben adózhat, ahol a személyi jövedelemadó 0%.

Melyik cikk az osztalék, és mi a pontos szabálya?

A 11. cikk. Az egyezmény alapján az osztalék kizárólag a haszonhúzó illetősége szerinti államban adóztatható – nincs forrásadó. Ha UAE adórezidens vagy és UAE-ben bejegyzett cégből kapsz osztalékot, Magyarország a 23. cikk mentesítési szabálya alapján lemond az adóztatás jogáról. Az UAE-ben a személyi jövedelemadó 0%.

Vannak-e korlátok a 16. cikk szerinti igazgatói tiszteletdíjra?

A 16. cikk maga nem szab összegszerű korlátot. Két fontos határ érvényesül: a díjazásnak valóban igazgatótanácsi tagságra kell vonatkoznia (ahol ez átmegy munkaviszonyba, ott a 15. cikk is belép), és a transzferár-szabályok alapján a díjazásnak piaci értékűnek kell lennie.

Ha Dubaiban dolgozom és 183 napnál kevesebbet töltök ott, automatikusan mentesülök a dubai adó alól?

Nem – ez az egyik legelterjedtebb tévhit. Az adóztatás joga Dubai helyett a lakóhely szerinti államhoz kerül, de csak akkor, ha mindhárom feltétel egyszerre teljesül: (a) 183 napnál kevesebb tartózkodás, ÉS (b) a munkáltató nem dubai belföldi illetőségű, ÉS (c) a díjazást nem dubaji telephely viseli. Ha a munkáltatód dubai cég, a (b) feltétel nem teljesül – Dubai adóztathat, ami egyébként kedvező, hiszen a dubai SZJA 0%.

Vonatkozik az egyezmény csak Dubaira, vagy az UAE egészére?

Az UAE egészére vonatkozik, mind a 7 emírségre: Abu Dhabi, Dubai, Sharjah, Ajman, Umm Al-Qaiwain, Ras al-Kaimah és Fujairah – és az UAE szövetségi állama, helyi kormányzatai, valamint megnevezett állami befektetési alapok egyaránt a hatálya alá esnek.

Hogyan szüntethetem meg a magyar adóilletőségemet?

Az egyezmény nem szabályozza a magyar adóilletőség megszüntetésének eljárását – azt a magyar belső jog határozza meg. A lakcím kijelentése, a valódi UAE-beli letelepedés és az SZJA-kötelezettség rendezése mind szükséges lépések. Érdemes adótanácsadóval egyeztetni.

Tervezel dubaji cégalapítást?

Segítünk az optimális struktúra kialakításában, az adóilletőség rendezésében és a teljes folyamatban – személyre szabottan.

Dubai cégalapítás szolgáltatás →
Felhasznált jogszabályi források:
2013. évi CLXI. törvény – Nemzeti Jogszabálytár · OrderOffshore – az egyezmény teljes szövegével · 10/2014. (IX. 30.) KKM közlemény